HannaHJóga

Miért nem bírsz nyugton maradni?

2018. július 10. 08:13 - hannahjoga

"...és határozd el magadban, hogy a relaxáció ideje alatt teljesen mozdulatlan maradsz!" - hangzik el a Jógaórát lezáró ellazulás elején. Na tessék! Most vagy túl majdnem másfél óra gyakorláson, amelynek során feszegetted vagy átlépted a határaidat, összpontosítottál, nyújtóztál, hajoltál, és éppen próbálnál kikapcsolni, megpihenni, erre mindjárt két nehézség is itt van: elhatározás és mozdulatlanság... Mindkettő ellen két kézenfekvő védekezési stratégia is rendelkezésre áll: 1. végig izged-mozgod a relaxációt, és még az egy-két perces teljes Csendre sem nyugszol meg, inkább vakarózol, dobolsz az ujjaiddal, sóhajtozol, fészkelődsz; 2. szinte azonnal elalszol, esetleg jóízűen hortyogsz is.

Egyikkel sincs semmi probléma. Mindkettő segít Neked valamiben, hozzátesz az Utadhoz. Mondhatnánk, hogy természetes állomásai a fejlődési folyamatodnak. Azonban, ha következetesen fenntartod az ellenállást ahelyett, hogy átadnád Magad a teljes és tudatos lazításnak, nem csak az a néhány perc sínyli meg: sajnos az egész aznapi Gyakorlásod hatásai sem tudnak száz százalékosan beépülni és lecsengeni, arról nem is beszélve, hogy nem fejlődsz. Az éber, tudatos lazításra való képesség fejlesztése ugyanúgy a Jóga része, mint az ászanázásod, például a lefelé néző kutyapóz. Azt figyeltem meg, hogy tényleg nem fejlődik az egyik a másik nélkül.

Nem véletlen, hogy a Jógaórát egy kis meghajlással kezdjük, majd fogadalmat, felajánlást teszünk. Azzal, hogy belépsz a terembe, elfogadod, hogy arra a kis időre Tanulni, Tapasztalni jöttél. Ehhez viszont szükség van az alázatra, az odaadásra, a feladásra. Arra, hogy figyelmesen kövess utasításokat, bízz az Oktatóban, de mindenek előtt Önmagadban, hogy képes vagy koncentrálni, fejlődni, és felépíteni, kivitelezni mindazt, ami aznapra adódik.

Az sem véletlen, hogy a Savasana, vagyis a Hullapóz a legnehezebbnek mondott ászana. Személyes tapasztalásom, hogy nem kis lemondás, alázat kell hozzá, csak úgy, mint a Jóga többi részéhez. Az, hogy én ebben a rohanó, elfoglalt, fontos, aktív és a nap 24 órájában hasznos testben lelassuljak, megfogadjak tanácsokat, tanuljak, ne adj' Isten megálljak, és csak belülre figyeljek...? Na ez már tényleg túlzás! :)

De mit lehet tenni?
Először is: hallgasd figyelmesen az instrukciókat, és kövesd őket. Minden mozdulat, minden tartás, minden testrész helyzete jelentőséggel bír.
Másodszor: ne várj el semmit. Ne legyenek céljaid, vágyaid, csak engedd, hogy történjenek a dolgok azon a nyomvonalon, amelyhez a segítséget is megkapod az órán.
Harmadszor: mind az ászanák, mind a relaxáció gyakorlása során az elmét zabolázzuk meg. Az elme lefoglalása koncentrációval történik. Sokszor hallod, milyen irányú nyújtózásra figyelj, honnan engedd el a feszültséget, melyik területen figyeld meg az érzeteidet, és talán a legfontosabbat. hogy hogyan lélegezz. Ezekre ne csak törekedj, hanem teljes Valóddal légy benne. Kezdd az első Jógaórád első pillanatától, és elszántan tartsd is fent. Nem árulok el titkot azzal, hogy a Jógát nem a terem, a matrac, az Oktató vagy a szép jógaruha miatt végezzük, hanem azért, mert az egész Létezésedet, a mindennapjaidat hatja át azzal, hogy fejleszti az önfegyelmed, a kitartásod, az alázatodat, a türelmedet, az összpontosításra való képességedet.

A kezdő relaxációban a teljes csendben megélt lazítás mindössze 2-3 percet tesz ki, de erre az időre is nagyon nehéz éberen és tudatosan ellazulni, anélkül, hogy ne gondolkodj, ne oldj meg feladatokat, ne mozgolódj.
Ismét segítségül hívhatod a koncentrációt. Ha még nem vagy képes a teljesen nyugodt, mozdulatlan testi-tudati ellazulásra, ez alatt a pár perc alatt is bevetheted a jól bevált légzéskövetést.

Lélegezz képzeletben a szívközpontodon keresztül.
Lélegezz a lábujjaid hegyétől a fejtetődig.
Figyeld a hasfalad emelkedését és süllyedését.
Kövesd a levegő áramlását az orrjárataidban, az érzeteket a torkod, mellkasod, köldököd területén.

A légzéskoncentráción kívül van egy másik nagyon tanulságos, az önfegyelmet mélyen fejlesztő gyakorlat, amit relaxáció közben végezhetsz. Ilyenkor mindvégig a testen tartod a fókuszt, és tudatosítod, melyik része szeretne megmoccanni, igazítani, helyezkedni, nyugtalankodni. A feladatod ilyenkor "csak" annyi, hogy mozgás helyett még intenzívebben odaviszed a figyelmedet, és megvárod, hogy ez az inger kioldódjon. Türelem, megértés, Önmagaddal szemben tanúsított empátia az, amire szükséged van mindehhez.

De kérlek...,
...kérlek...,
...kérlek...,
azért olykor próbálj meg tényleg relaxálni!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://hannahjoga.blog.hu/api/trackback/id/tr7814076881

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.